Sápadtak

A végs? háború után, a két teljes éven át tartó nukleáris tél alatt, amikor a milliótonnányi lebeg? por eltakarta a napot, a földet vastag hó borította. A háború túlél?i között aratott a halál. Megfagytak, éhen haltak, vagy egymást ölték a konzervekért, a hó alól kiásott tetemekért. Ha emberé volt, talán nem ették meg, de nem mindenki válogatott ennyire. A hatodik esztend?ben tisztult ki végleg a leveg?, hullottak le az utolsó porszemek. Beköszöntött az ultraibolya tavasz, és rettenetes er?vel felragyogott a nap. A lilásvörös, szemeket kioltó, a b?rt húsig perzsel?, gyilkos nap. Az élet több évtizedes vajúdás után alkalmazkodott, megújult, ugyanúgy, mint az emberek, ám ennek nagy ára volt…